A Blaha Lujza tér a ’60-as évektől kezdődően fokozatosan alakult át a térhasználat és a városképi megjelenés tekintetében. A kétezres évek előtt időtöltésre is alkalmas köztér volt, ma elsősorban tömegközlekedési csomópontként szolgál az áthaladó tömegek számára. A tér egykori karakterét meghatározó emblematikus helyek, mint az EMKE, a Nemzeti Színház, a Sajtópalota, a Csemege üzlet és a Corvin Áruház mára eltűntek vagy átváltoztak és kiüresedtek. Helyüket bank, pláza, irodaház, szálloda, valamint parkoló, metró- és buszmegállók foglalják el. A Blaha Lujza tér jelenlegi formája a ’60-as évek modernizációs hulláma alatt alakult ki; a Nemzeti Színház lebontása után felépült a parkoló és az aluljáró, a metró, és a Corvin Áruház megkapta a most frissen elbontott borítását. A következő nagy átrendeződés a 2000-es évek globalizációs áramlatához kapcsolható; a Csemege üzletet felváltotta a Match, a Sajtóházat az Europeum, az egykori EMKE Kávézót a Raiffeisen Bank. A tér múltjának az átépítések és átrendeződések közepette lassan nyoma veszett. 

 

Kiinduló- és végpontunk az a felismerés, hogy a környéket feldaraboló „,tömeghelyek” természetükből fakadóan idegenítik el a városhasználókat; egymástól és környezetüktől egyaránt. Marc Augé városantropológiai kifejezését, a nem-hely fogalmát érintve magyarázzuk meg a Blaha-jelenség egyedi és általános vonásait, annak történeti és kultúraelméleti eredetét, valamint következményeiket. A téren egy-egy építményt vizsgáló kutatásaink széles skálán – tényinformációktól a személyes történetekig, sajtóanyagoktól a fiktív fantáziaképekig – gyűjtenek nyersanyagot egy sokrétű és szerteágazó történet megragadásához. Célunk az egykori atmoszféra érzékletes bemutatása mellett az, hogy felismeréseket tegyünk a jelenleg kiábrándítónak érzett és elégtelennek bélyegzett köztéri állapotok mibenlétével és miértjeivel kapcsolatosan. 

 

A projekt vázát adó öt kutatás a metróállomás, a Corvin Áruház, a Sajtópalota, az EMKE Kávézó és a Csemege üzlet bizonyos aspektusait a jelen viszonylatában vizsgálja. A helytörténettel együtt bemutatott elméleti tárgykörök – például a fogyasztás, a politikai és urbanisztikai környezet vagy a gazdaság és a kultúra területei – a Blaha Lujza teret virtuálisan és a valóságban alakító erők azonosítására koncentrálnak. A kutatásokat közreműködő művészek alkotásai egészítik ki. A művek a háttérkutatásokból kiindulva (újra)értelmezik a tér városszociológiai funkcióit és minőségeit; a képi, szöveges és történeti források, illetve a fikció szabad játékával reflektálnak az emblematikus épületek karakterére és történetére. A projekthez kapcsolódóan egy rövid videó-kollázsban fonjuk össze a kutatások forrásait és a létrejött értelmezéseket. Rekonstruált archív felvételek, a műalkotások és egy személyes tapasztalatokat rögzítő hangjáték segítségével teszünk kísérletet a Blaha Lujza tér sajátos érzeteinek kifejezésére. 

 

A Tértelen hely a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet Tanszék harmadéves BA hallgatóinak diploma-projektje. 

​

Hallgatók: Czvetkó Fruzsina, Horváth Mátyás, Lipka Boróka, Sárközi Fanni, Szentimrey Borbála

 

Témavezető: Mélyi József

 

Alkotók: Deák Maja, Hajba Lídia, Láposi Zsófia, Lázár Eszter, Thury Lili